Epizód-5

II. RÁKOCZI FERENC ÉS A SZENT KORONA

A magát halálba vívódó kuruc brigadéros és a Hitlert kicselező szépkorú koronaőrök – a magyar történelem kevésbé ismert, de sorsdöntő jelentőségű hőseinek állítunk emléket. Ezúttal Hajdu Steve és az Irie Maffia szókimondó MC-je, Busa Pista vállalta a nemes feladatot, hogy bőséges alkoholfogyasztás mellett meséljék el az udvarias labancok karjaiba futó Béri Balogh Ádám, és a Szent Korona védelmére kelő hetven esztendős lovagok történetét. A spicces históriákat pedig olyan színészek elevenítik meg korhű jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Kamarás Iván, Száraz Dénes, Bezerédi Zoltán vagy Gáspár Tibor.

 

A Tételek

A magyar korona és az öreg koronaőrök

 

Szent István koronája, amit az államalapítás során helyeztek a fejére, az egykorú koronázási palást ábrázolása szerint egy aranyabroncs volt, amelyet ékkövek és liliomok díszítettek. A korona kutatása két évszázados történetének eredményei azt mutatják, hogy a Szent Korona mai alakját III. Béla idején nyerte el.

Az ország 1944-ben történt német megszállása után Perényi Zsigmond báró és Radvánszky Albert báró koronaőrök kezdték keresni a lehetőségét annak, hogy a koronát biztonságba helyezzék a hadi cselekmények elől. (Becsülendő, hogy ezt a tervüket mind a ketten 70 év felett próbálták véghezvinni). A két koronaőr Pajtás Ernő ezredessel, a koronaőrség parancsnokával és néhány beavatott beosztottjával kicsempészték az akkor már óvóhelyen őrzött ládából az ékszereket, és a várban elásták. A nyilas puccs után Szálasi Ferenc mégis megtudta, hol van elásva a korona, kiásatta, és az előtt tette le „nemzetvezetői” esküjét, majd visszatétette a ládájába. (A Busa Pista féle legenda úgy tartja, halandó ember nem volt méltó ránézni a koronára, annyira gyönyörű volt. Aki mégis megtette, annak az életével kellet fizetnie).

December elején a nyilasok a Szent Koronát Kőszegre vitették, ahol egy óvóhelyen őrizték, majd a koronát januárban Velem községbe vitték. 1945. március 27-én elhagyta a Szent Korona Magyarország határát: az ausztriai Mariazellbe, majd a szomszédos Mattseebe szállították, onnan pedig Augsburgba került. Augsburgból a frankfurti bank trezorjába került, ahonnan az USA-ba szállították.

1951-től 1978-ig a koronát az USA Kentucky államában, a Fort Knox katonai támaszponton tárolták, csaknem három évtizeden át.

A hidegháború enyhülése nyomán Jimmy Carter elnök a korona Magyarországnak történő visszaadásáról döntött, a jobboldali magyar emigráció nagy részének hangos tiltakozása ellenére. 1978. január 6-án az amerikai népet képviselő küldöttség, Cyrus Vance külügyminiszterrel az élén, ünnepélyesen átadta a Szent Koronát és a koronázási jelképeket Budapesten. Minimális restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki.

Béri Balogh Ádám és a labancok

Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros: A labancok árulónak tartották, a kurucok meg nem bíztak benne, mert apósa labancpárti volt, és a kedvéért többször is esküt tett a császárra. A Rákóczi-szabadságharc elején nem nagyon tudta eldönteni, hogy kuruc legyen vagy labanc.(Labanc oldalról a tudásvágy és a könyvtárak világa vonzotta, míg a Kuruc oldal álltaias mivolta volt az ami közel állt a szívéhez).

Alakja sokaknak a máig népszerű „A Tenkes kapitánya” című klasszikus tévésorozatból lehet ismerős.

1665 körül született egy köznemesi családban, a hagyományok szerint Hegyhátkisbéren.

Fiatalon Csobánc várában szolgált a gyalogság vajdájaként, és részt vett a törököt kiűző háborúban. 1690-ben feleségül vette Festetics Juliannát, Sopron megye járási főbírója, majd Vas vármegye főszolgabírója volt, de birtokainak jövedelméből szűkösen élt.

1704 januárjában az előző évben kitört Rákóczi szabadságharc híveként csatlakozott a Dunántúlt elfoglaló Károlyi Sándor kurucaihoz.(Hajdú Steve elbeszélésében Rákóczi maga kereste meg Béri Balogh Ádámot és csapatát ahol lányos hangján egy motivációs beszédet tartott, ami hatására mindenkiben felgyúlt a harci szellem). A változó kimenetelű dunántúli harcok idején labancpárti apósa nyomására színleg többször visszatért a császár hűségére, amiért aztán a császáriak árulóként tartották számon, a kurucok pedig nem bíztak benne.

A szabadságharc menetében döntő fordulatot jelentő 1708-as trencséni vereség után is hűségesen kitartott a vezérlő fejedelem mellett, így kapta meg végre a brigadérosi kinevezést. Nem sokkal később Kölesdnél megverte a császári seregekkel egyesülni készülő szerb határőr csapatokat, de a harcok menetét ez sem tudta megváltoztatni.

A kurucoknak 1709 végén fel kellett adniuk a Dunántúlt, helyzetük egyre kilátástalanabbá vált. A brigadéros 1710 nyarán aktív résztvevője volt az utolsó dunántúli hadjáratnak, de a kimerült, fáradt helyi parasztok szinte ellenségesen fogadták őket. Október elején, báró Palocsay György tábornok megbetegedése után Balogh Ádám vette át a csapatok irányítását. 1710 októberében Szekszárd határában a császáriak bekerítették, a megáradt patakba a népdalokban is megénekelt Murza lova összerogyott, így Balogh Ádám fogságba esett. Sejthette, hogy nem fogják tudni kiszabadítani, mert elkezdett végrendeletet írni a fogságban. Mindent részletesen leírt, mit hova rejtett el, kinél vannak a pénzei, hány ezüstgombja van stb. “1711. február 6-án reggel hűtlenségéért fejével fizetett, vagyis lefejeztetett Balogh Ádám, a lázadók vezére és ezredes.”

Videók

Epizódok

Jókai Mór és Kinizsi Pál

A Tömény Történelem 2. évfolyamának első felelője Badár Sándor, akitől megtudhatjuk, hogy miért is kellett előrehozni az 1848. szeptember 19-ére szervezett forradalmat, és milyen szerepe volt mindebben Jókai Mór megtréfálásának.

De ez még nem minden, hiszen Papp Szabit, a Supernem zenekar frontembere is bizonyíthat: Mátyás király híres hadvezérének, Kinizsi Pálnak csodás világrajöttét és meseszerű karrierútját igyekszik elmesélni.

Tovább

Bajor Gizi és Kádár

Anger Zsolt tolmácsolásában hallhatjátok ill. láthatjátok, hogyan is sikerült félre a Kádár János által külön Brezsnyev elvtárs részére szervezett medvevadászat.
És azt tudtátok, hogy 1948. március 14-én a legelső Kossuth-díjazottak között volt Bajor Gizi színésznő is? Ráskó Esztertől megtudhatjátok hogyan jutott el idáig és milyen megpróbáltatás érte őt a díjátadón.

Tovább

Dobó és Dobos

Thuróczy Szabolcs történetéből kiderül, hogy milyen belső feszültség gyötörte a híres várkapitányt, Dobó Istvánt és hogyan használta fel ezt a törökök legyőzéséhez.
Biri Balázs pedig elmeséli nekünk hogyan segítette egy véletlen baleset Dobos C. Józsefet ahhoz, hogy a világhírű tortáját és vajkrémét.

Tovább

Samu, Kittenberger és Imre herceg

Samu viszontagságos élete, Kittenberger Kálmán különös hobbija és Szent Imre erényöve – történelmünk meghatározó alakjait vesszük górcső alá. A rendhagyó epizódban ezúttal kivételesen három híresség ragad poharat: Fluor Tomi, Felcser Máté és Kamarás Iván is az egekbe szökteti véralkoholszintjét, hogy mámorban írja újra nemzeti arcképcsarnokunk hőseiről alkotott tudásunkat. Az alkoholízű történeteket pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Árpa Attila, Iszak Eszter vagy a Barátok közt Tóbiásaként ismert Józan László.

Tovább

II. Rákoczi Ferenc és a Szent Korona

A magát halálba vívódó kuruc brigadéros és a Hitlert kicselező szépkorú koronaőrök – a magyar történelem kevésbé ismert, de sorsdöntő jelentőségű hőseinek állítunk emléket. Ezúttal Hajdu Steve és az Irie Maffia szókimondó MC-je, Busa Pista vállalta a nemes feladatot, hogy bőséges alkoholfogyasztás mellett meséljék el az udvarias labancok karjaiba futó Béri Balogh Ádám, és a Szent Korona védelmére kelő hetven esztendős lovagok történetét. A spicces históriákat pedig olyan színészek elevenítik meg korhű jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Kamarás Iván, Száraz Dénes, Bezerédi Zoltán vagy Gáspár Tibor.

Tovább

BEATRIX ÉS AZ ELSŐ CIGÁNYPRÍMÁS

Ezúttal Steiner Kristóf és a Magyarország, szereplek! felfedezettje, Szabó Balázs Máté humorista keresi a felespoharak mélyén a fine dining meghonosításának és Czinka Panna érvényesülésének igaz történetét. A pörköltszaft illatát is legyőző szerelem és a cigányzene ősanyjának legendáját pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Rezes Judit, Gryllus Dorka, Keresztes Tamás vagy Európa-bajnok birkózónk, Bárdosi Sándor.

Tovább

A hét vezér és Attila a hun

Cinthya Dictator és Linczényi Márkó áldozza fel józanságát a Tömény Történelem kedvéért. Míg előbbi Attila hun király legendáját színezi ki mámoros állapotban, az énekes-zenész a hét vezérről regél; a feles vodkáktól és rozéfröccsöktől más dimenzióba kerülve, egy párhuzamos civilizáció népének nyelvét beszélve.

Tovább

Károly Róbert és I. Béla

Dicső uralkodóink kevésbé fenséges oldalára derítünk fényt. Ganxsta Zolee Károly Róbert vezetői képességeit kérdőjelezi meg sajátosan szókimondó stílusában. Mesélőtársa, a Soerii&Poolek buliszakértője, Kovács Geri pedig I. Béla királyunk ingatag trónszékéről elmélkedik, nem kevés alkohol segítségével. A történésszé avanzsált zenészek kacifántos anekdotáit pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Csőre Gábor, Elek Ferenc vagy Járai Máté.

Tovább
Minden epizód

Galéria

AZ OLDALRA CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEK LÉPHETNEK BE.