Epizód-4 – Tömény történelem

Epizód-4

Samu, Kittenberger és Imre herceg

Samu viszontagságos élete, Kittenberger Kálmán különös hobbija és Szent Imre erényöve – történelmünk meghatározó alakjait vesszük górcső alá. A rendhagyó epizódban ezúttal kivételesen három híresség ragad poharat: Fluor Tomi, Felcser Máté és Kamarás Iván is az egekbe szökteti véralkoholszintjét, hogy mámorban írja újra nemzeti arcképcsarnokunk hőseiről alkotott tudásunkat. Az alkoholízű történeteket pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Árpa Attila, Iszak Eszter vagy a Barátok közt Tóbiásaként ismert Józan László.

A Tételek

Imre herceg és a kamaszkori lázadás

Imre herceg nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben oktatását átvette Gellért püspök, aki hét éven keresztül (Kamarás tudja az elfeledett igazságot, miszerint Gellért rettegésben tartotta a kis Imrét) tanította latinra, tudományokra, és megismertette a különböző vallásokkal.

Gellértet István többször diplomáciai feladatokkal is megbízta. A püspök járt Pécsváradon, Pannonhalmám, Székesfehérváron, ahová feltételezhetően Imrét is vitte magával. A nevelés után Bakonybélbe vonult vissza, végül pedig csanádi püspök lett.

I. István Imrét jelölte ki utódjául, és úgy nézett ki, hogy elhatározása elé sem a főpapság, sem István közvetlen hívei nem gördítenek akadályt. A király felkészítette fiát az uralkodásra (Annak ellenére, hogy a köztük lévő méretkülönbség nagyon zavarta Istvánt – Legalábbis Iván szerint). Az „Institutio morum – Intelmek Imre herceghez” írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra Imre hercegnek.

A legenda szerint Imre szüzességi fogadalmat tett, azonban valószínűleg ezt csak a 12. században kreálták róla, hisz erényei között nem említették a szüzességet. (A históriás Iván szerint, Gellért tette rá az erényövet, aminek következtében Imre heréi valahol a torka tájékán lengtek.)

Szent István fiának szenvedélyes vadásztermészetéről a korabeli lengyel kútfők is tanúskodnak. Imre 1031-ben egy vadászbaleset következtében hunyt el. Imre herceg halálában szerepet játszhatott a német-magyar politikai viszony is. A vadászbaleset nem ritka a nagypolitikában, egyes vélemények szerint nem vadkan ölte meg, hanem egy Vadkan nemzetségnevű felbérelt besenyő, de ezt lehetetlen már bizonyítani.

Kittenberger Kálmán és az oroszlán

Kittenberger Kálmán szegény iparoscsaládba született 1881-ben Léván, és más szórakozása nem lévén, az erdőt járta. Állatok iránti szenvedélye korán és különösen kezdődött: csúzlival, kispuskával és minden arra alkalmas eszközzel járta az erdőket, hogy kisállatokat ejtsen el. Mókust, madarakat, cickányt, bármit, ami élt és mozgott, azt a kis Kálmán kilőtte. Aztán bevitte az iskolába és kipreparálta tanára segítségével. Olyan ügyes volt, hogy természettudomány tanárának a jobb keze lett, segített a szertár átrendezésében és később, mikor munkát keresett, ez a pedagógus adott neki ajánlólevelet ahhoz, hogy a Nemzeti Múzeumba jelentkezzen segédpreparátori állásra. Olyan szegény volt, hogy sokszor az öngyilkosságra gondolt. Főiskolai tanulmányait meg kellett szakítania, mert egy csángó faluba ment el tanítónak és közben imádott Afrikájáról próbált minél többet megtanulni.

Itt érte utol Bárányos József levele, mely felcsillantotta a reménysugarat számára. Damaszkin Arzén bácskai földbirtokos Afrikába készült vadászutazásra, s szüksége volt preparátorra (Akivel azzal a lendülettel meg is alapította az Európai Uniót, Felcser szerint), aki trófeáit szakszerűen kikészíti. Az úti pénz előteremtése sem ment könnyen, de a Nemzeti Múzeum végül vállalta, hogy szerződést köt Kittenbergerrel a később beküldendő gyűjteményekre, s ellátja a szükséges gyűjtőeszközökkel. Így kerülhetett Kittenberger első ízben, 1903 januárjában Mombasa kikötőjébe, az expedíciók hagyományos kiindulópontjára.

Kittenberger megbetegedett, s láztól szenvedve gyalogolt a szinte elviselhetetlen hőségben 140 kilométert. Kittenberger súlyos állapotban érkezett meg Moshiba, s egy német orvos állapította meg a maláriás fertőzést.

Egy reggel, miközben bódultan bolyongott, egy oroszlán földre rántotta. Ijedtében előkapta fegyverét, de az elromlott, és hiába lőtt, az oroszlán csak közelített felé. A pániktól annyira felbátorodott, hogy elkapta a rá támadó, hörgő oroszlán nyelvét és megrántotta. Az állat megijedt, és ezt a rövid pillanatot használta ki Kittenberger, hogy újratöltse pisztolyát, és a bestia szemei közé lőve leterítse azt.  Így emlékezett rá később: “Az oroszlán már mellettem termett és mancsával combomba vágott, ami azonnal földre döntött. (Máté teljesen biztos benne, hogy ekkor Kittenberger azt mondta az oroszlánnak – Gyere *csók* *csók* gyere.) Fektemben puskámat két kézre fogva, keresztben az oroszlán szájába szorítottam és úgy próbáltam távol tartani magamtól. Ezekre a válságos pillanatokra későbben sem tudtam pontosan visszaemlékezni, csak azt tudom, hogy közben az állat erős, érdes nyelve a jobb kezem ügyébe került. Nagyot rántottam rajta, hiszen az életemről volt szó. Erre a váratlan inzultusra az erősen sebzett állat egy pillanatra visszahőkölt, a fegyver a jobb kezemben maradt. Ekkor hirtelen beleismételtem egy másik töltényt és az oroszlán felé sütöttem, persze nem archoz emelve és célozva, de oly szerencsével, hogy a lövedék az állat szemén hatolt be és a koponyát összezúzva azonnali halálát okozta.”

A vadász cafatokra tépett ruhával, széles vérnyomokat hagyva maga után támolygott. “Csak melegvízzel moshattam ki jól-rosszul sebeimet, miután jobb kezem középső ujjának lecsüngő ujjpercét levágtam.” Később az ujjpercet hazaküldte a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójának, hogy láthassa a körömágy arzénnyomait annak bizonyságaként, hogy nem hanyagolja el a gyűjtést és a preparálást.

Samu és az ősközösségi magány

Samu (latinul: Homo erectus seu sapiens paleohungaricus) néven ismert Európa egyik legidősebb – mintegy 350 ezer évvel ezelőtt élt – (erőembere) előembere, amelynek csontmaradványai a Vértesszőlős melletti mésztufabányából kerültek elő. (Ami helyet adott a hírhedt Ember-Bölény buliknak – legalábbis Fluor szerint)

Az előemberi telephelynyomokat 1962-ben Pécsi Márton találta meg. 1965 nyarán, Vértes László ásatásai során, napvilágra került egy körülbelül 350 ezeréves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog.

A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt, ezért az itt élt embert „Sámuel”- nek keresztelték, ami a köznyelvbe Samuként ment át.

Videók

Epizódok

Jókai Mór és Kinizsi Pál

A Tömény Történelem 2. évfolyamának első felelője Badár Sándor, akitől megtudhatjuk, hogy miért is kellett előrehozni az 1848. szeptember 19-ére szervezett forradalmat, és milyen szerepe volt mindebben Jókai Mór megtréfálásának.

De ez még nem minden, hiszen Papp Szabit, a Supernem zenekar frontembere is bizonyíthat: Mátyás király híres hadvezérének, Kinizsi Pálnak csodás világrajöttét és meseszerű karrierútját igyekszik elmesélni.

Tovább

Bajor Gizi és Kádár

Anger Zsolt tolmácsolásában hallhatjátok ill. láthatjátok, hogyan is sikerült félre a Kádár János által külön Brezsnyev elvtárs részére szervezett medvevadászat.
És azt tudtátok, hogy 1948. március 14-én a legelső Kossuth-díjazottak között volt Bajor Gizi színésznő is? Ráskó Esztertől megtudhatjátok hogyan jutott el idáig és milyen megpróbáltatás érte őt a díjátadón.

Tovább

Dobó és Dobos

Thuróczy Szabolcs történetéből kiderül, hogy milyen belső feszültség gyötörte a híres várkapitányt, Dobó Istvánt és hogyan használta fel ezt a törökök legyőzéséhez.
Biri Balázs pedig elmeséli nekünk hogyan segítette egy véletlen baleset Dobos C. Józsefet ahhoz, hogy a világhírű tortáját és vajkrémét.

Tovább

Samu, Kittenberger és Imre herceg

Samu viszontagságos élete, Kittenberger Kálmán különös hobbija és Szent Imre erényöve – történelmünk meghatározó alakjait vesszük górcső alá. A rendhagyó epizódban ezúttal kivételesen három híresség ragad poharat: Fluor Tomi, Felcser Máté és Kamarás Iván is az egekbe szökteti véralkoholszintjét, hogy mámorban írja újra nemzeti arcképcsarnokunk hőseiről alkotott tudásunkat. Az alkoholízű történeteket pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Árpa Attila, Iszak Eszter vagy a Barátok közt Tóbiásaként ismert Józan László.

Tovább

II. Rákoczi Ferenc és a Szent Korona

A magát halálba vívódó kuruc brigadéros és a Hitlert kicselező szépkorú koronaőrök – a magyar történelem kevésbé ismert, de sorsdöntő jelentőségű hőseinek állítunk emléket. Ezúttal Hajdu Steve és az Irie Maffia szókimondó MC-je, Busa Pista vállalta a nemes feladatot, hogy bőséges alkoholfogyasztás mellett meséljék el az udvarias labancok karjaiba futó Béri Balogh Ádám, és a Szent Korona védelmére kelő hetven esztendős lovagok történetét. A spicces históriákat pedig olyan színészek elevenítik meg korhű jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Kamarás Iván, Száraz Dénes, Bezerédi Zoltán vagy Gáspár Tibor.

Tovább

BEATRIX ÉS AZ ELSŐ CIGÁNYPRÍMÁS

Ezúttal Steiner Kristóf és a Magyarország, szereplek! felfedezettje, Szabó Balázs Máté humorista keresi a felespoharak mélyén a fine dining meghonosításának és Czinka Panna érvényesülésének igaz történetét. A pörköltszaft illatát is legyőző szerelem és a cigányzene ősanyjának legendáját pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Rezes Judit, Gryllus Dorka, Keresztes Tamás vagy Európa-bajnok birkózónk, Bárdosi Sándor.

Tovább

A hét vezér és Attila a hun

Cinthya Dictator és Linczényi Márkó áldozza fel józanságát a Tömény Történelem kedvéért. Míg előbbi Attila hun király legendáját színezi ki mámoros állapotban, az énekes-zenész a hét vezérről regél; a feles vodkáktól és rozéfröccsöktől más dimenzióba kerülve, egy párhuzamos civilizáció népének nyelvét beszélve.

Tovább

Károly Róbert és I. Béla

Dicső uralkodóink kevésbé fenséges oldalára derítünk fényt. Ganxsta Zolee Károly Róbert vezetői képességeit kérdőjelezi meg sajátosan szókimondó stílusában. Mesélőtársa, a Soerii&Poolek buliszakértője, Kovács Geri pedig I. Béla királyunk ingatag trónszékéről elmélkedik, nem kevés alkohol segítségével. A történésszé avanzsált zenészek kacifántos anekdotáit pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Csőre Gábor, Elek Ferenc vagy Járai Máté.

Tovább
Minden epizód

Galéria

AZ OLDALRA CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEK LÉPHETNEK BE.