Epizód-3 – Tömény történelem

Epizód-3

Dobó és Dobos

Thuróczy Szabolcs történetéből kiderül, hogy milyen belső feszültség gyötörte a híres várkapitányt, Dobó Istvánt és hogyan használta fel ezt a törökök legyőzéséhez.
Biri Balázs pedig elmeséli nekünk hogyan segítette egy véletlen baleset Dobos C. Józsefet ahhoz, hogy a világhírű tortáját és vajkrémét.

 

A Tételek

Dobó István a nyughatatlan nyugdíjas

Dobó István 1553 tavaszán megvált egri posztjától, és erdélyi vajda lett. 1556-ban török segítséggel Izabella királyné és János Zsigmond visszatért Erdélybe, Dobó István pedig bajba került régi haragosa miatt, aki Izabella királyné és János Zsigmond visszatérésének egyik elkötelezett támogatója volt és az egri hős vesztét akarta. A Dobó mellett kitartó katonák (Szabolcs a 10 törpéből álló kis családját is kiemeli akik mindenben Dobó segítségére voltak – De tényleg mindenben…) 1556 novemberében szabadon elvonulhattak, de ő haragosainak áskálódásai miatt végül a szamosújvári vár börtönébe került.

Fogsága közel egy évig tartott, s úgy lett vége, hogy megszökött (A fogságban közelebbi viszonyba került egy török rabbal aki az írás, olvasáson kívül egy-két huncutságra is megtanította Istvánt az évek alatt – Legalábbis Thúroczy alkohol áztatta emlékei szerint) . 1558 végén Ausburgba, majd Prágába ment, hogy az akkor már német–római császár I. Ferdinánd magyar királynak beszámoljon erdélyi küldetéséről. Tisztelettel fogadták, birtokokat kapott, s Bars vármegye főispánja lett. A Dobók 1558-tól 1603-ig irányították Bars vármegyét, s erősítették Lévát, hogy az bármilyen ellenségnek ellenállni tudjon.

1564. július 25-én elhunyt Habsburg Ferdinánd. Utódja, legidősebb fia, Miksa lett. Tanácsadói „rendet akartak tenni” Magyarországon, a főrendeket, s a hangosan kritizálókat meg akarták félemlíteni. Így 1569. október 12-én Dobó Istvánt és Balassa Jánost hűtlenség vádjával letartóztatták majd a pozsonyi várban őrizték mindkettőjüket. Balassa János 1570. március 8-án megszökött és Lengyelországba menekült. A köszvényes (Melyet leginkább annak köszönhetett, hogy 4 éves kora óta nem ivott vizet, csak alkoholt – Thúroczy szerint) és akkor már több mint 60 éves Dobó ezt nem vállalta, s maradt a börtönében. A Dobó elleni vádak politikai értelemben tarthatatlanokká váltak, további börtönben tartása Habsburg Miksának egy másik ügy miatt is kínos volt. Fiát, Rudolfot ugyanis magyar királlyá kívánta koronáztatni, s ehhez a magyar országgyűlés jóváhagyása kellett. Ennek érdekében kedveznie kellett a magyar rendeknek. A kortársak szerint ez nyitotta meg Dobó István börtönének ajtaját: 1572. április 17-én vagy 19-én szabadult.

Dobos C. József és az elrontott vajkrém

Dobos C. József legismertebb műve 1881-ben látott napvilágot Magyar–francia szakácskönyv címmel. Ízig-vérig franciás: az ételek párolása, a sok zöldségféle használata, az előkészítési és tálalási módok is ezt mutatják.

A Dobostortát 1884-ben alkotta meg, és első alkalommal 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon (Biri Balázs tudja, hogy igazából Budapesti Tudományos Kiállítás volt a neve, ahol Dobos elsőként jelent meg élelmiszerrel) mutatta be a nagyközönségnek. Kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is.

Receptjének titka a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek, a torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe (Balázs szerint ezen felindulva Dobos először kirúgta a fiút, majd miután megkóstolta a krémet visszahívta, hogy dolgozzon vele tovább). A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét.

Dobos C. József egész Európát beutazta, hogy megismertesse a nagyközönséggel művét. Nyomában a cukrászok sikertelenül próbálták megfejteni a torta összeállításának titkát, hiszen a receptet féltve őrizte. (A konkurencia tortái, egytől-egyig csálék voltak. Ezért is ragaszkodott  Dobos ahhoz, hogy az övéi egyenesen álljanak minden helyzetben) A Dobos-tortát társzekereken, sózott jég között szállították műhelyéből Nyugat-Európa városaiba. 1906-ban, amikor visszavonult, átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bár melyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja.

Ma az egész világon ismerik a Dobostortát, s receptjének több mint 100 variációja ismert. 2017-ben Magyarországon miniszteri rendeletben határozták meg a híres torta összetételét és alakját: „kör alakú torta, amelyben öt Doboslap között Doboskrém található. A Doboslap és a Doboskrém közel egyenlő vastagságú. A Dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített Dobostető alkotja.”

Videók

Epizódok

Jókai Mór és Kinizsi Pál

A Tömény Történelem 2. évfolyamának első felelője Badár Sándor, akitől megtudhatjuk, hogy miért is kellett előrehozni az 1848. szeptember 19-ére szervezett forradalmat, és milyen szerepe volt mindebben Jókai Mór megtréfálásának.

De ez még nem minden, hiszen Papp Szabit, a Supernem zenekar frontembere is bizonyíthat: Mátyás király híres hadvezérének, Kinizsi Pálnak csodás világrajöttét és meseszerű karrierútját igyekszik elmesélni.

Tovább

Bajor Gizi és Kádár

Anger Zsolt tolmácsolásában hallhatjátok ill. láthatjátok, hogyan is sikerült félre a Kádár János által külön Brezsnyev elvtárs részére szervezett medvevadászat.
És azt tudtátok, hogy 1948. március 14-én a legelső Kossuth-díjazottak között volt Bajor Gizi színésznő is? Ráskó Esztertől megtudhatjátok hogyan jutott el idáig és milyen megpróbáltatás érte őt a díjátadón.

Tovább

Dobó és Dobos

Thuróczy Szabolcs történetéből kiderül, hogy milyen belső feszültség gyötörte a híres várkapitányt, Dobó Istvánt és hogyan használta fel ezt a törökök legyőzéséhez.
Biri Balázs pedig elmeséli nekünk hogyan segítette egy véletlen baleset Dobos C. Józsefet ahhoz, hogy a világhírű tortáját és vajkrémét.

Tovább

Samu, Kittenberger és Imre herceg

Samu viszontagságos élete, Kittenberger Kálmán különös hobbija és Szent Imre erényöve – történelmünk meghatározó alakjait vesszük górcső alá. A rendhagyó epizódban ezúttal kivételesen három híresség ragad poharat: Fluor Tomi, Felcser Máté és Kamarás Iván is az egekbe szökteti véralkoholszintjét, hogy mámorban írja újra nemzeti arcképcsarnokunk hőseiről alkotott tudásunkat. Az alkoholízű történeteket pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Árpa Attila, Iszak Eszter vagy a Barátok közt Tóbiásaként ismert Józan László.

Tovább

II. Rákoczi Ferenc és a Szent Korona

A magát halálba vívódó kuruc brigadéros és a Hitlert kicselező szépkorú koronaőrök – a magyar történelem kevésbé ismert, de sorsdöntő jelentőségű hőseinek állítunk emléket. Ezúttal Hajdu Steve és az Irie Maffia szókimondó MC-je, Busa Pista vállalta a nemes feladatot, hogy bőséges alkoholfogyasztás mellett meséljék el az udvarias labancok karjaiba futó Béri Balogh Ádám, és a Szent Korona védelmére kelő hetven esztendős lovagok történetét. A spicces históriákat pedig olyan színészek elevenítik meg korhű jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Kamarás Iván, Száraz Dénes, Bezerédi Zoltán vagy Gáspár Tibor.

Tovább

BEATRIX ÉS AZ ELSŐ CIGÁNYPRÍMÁS

Ezúttal Steiner Kristóf és a Magyarország, szereplek! felfedezettje, Szabó Balázs Máté humorista keresi a felespoharak mélyén a fine dining meghonosításának és Czinka Panna érvényesülésének igaz történetét. A pörköltszaft illatát is legyőző szerelem és a cigányzene ősanyjának legendáját pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Rezes Judit, Gryllus Dorka, Keresztes Tamás vagy Európa-bajnok birkózónk, Bárdosi Sándor.

Tovább

A hét vezér és Attila a hun

Cinthya Dictator és Linczényi Márkó áldozza fel józanságát a Tömény Történelem kedvéért. Míg előbbi Attila hun király legendáját színezi ki mámoros állapotban, az énekes-zenész a hét vezérről regél; a feles vodkáktól és rozéfröccsöktől más dimenzióba kerülve, egy párhuzamos civilizáció népének nyelvét beszélve.

Tovább

Károly Róbert és I. Béla

Dicső uralkodóink kevésbé fenséges oldalára derítünk fényt. Ganxsta Zolee Károly Róbert vezetői képességeit kérdőjelezi meg sajátosan szókimondó stílusában. Mesélőtársa, a Soerii&Poolek buliszakértője, Kovács Geri pedig I. Béla királyunk ingatag trónszékéről elmélkedik, nem kevés alkohol segítségével. A történésszé avanzsált zenészek kacifántos anekdotáit pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Csőre Gábor, Elek Ferenc vagy Járai Máté.

Tovább
Minden epizód

Galéria

AZ OLDALRA CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEK LÉPHETNEK BE.