Epizód-2 – Tömény történelem

Epizód-2

Bajor Gizi és Kádár

Anger Zsolt tolmácsolásában hallhatjátok ill. láthatjátok, hogyan is sikerült félre a Kádár János által külön Brezsnyev elvtárs részére szervezett medvevadászat.

És azt tudtátok, hogy 1948. március 14-én a legelső Kossuth-díjazottak között volt Bajor Gizi színésznő is? Ráskó Esztertől megtudhatjátok hogyan jutott el idáig és milyen megpróbáltatás érte őt a díjátadón.

A Tételek

Bajor Gizi és megosztott Kossuth-díj

Az Angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd 1911 és 1914 között végezte el a Színművészeti Akadémiát, többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként. A Gizi nevet Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, eredetileg Bayor vezetéknévvel. Az Akadémiáról útja egyenesen a Nemzeti Színházba vezetett (Eszter mondandója szerint, hogy ő lehessen Magyarország első Gobbi Hildája), amelynek két évad kivételével (1924-1925 Magyar Színház) haláláig tagja volt.

1920. augusztus 2-án Budapesten házasságot kötött Vajda Ödönnel; a frigy 1927-ben válással végződött. 1929. március 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban hozzáment Paupera Ferenc bankigazgatóhoz. A bankár tönkremenetele és vagyonmentő kísérleteinek kudarca után, 1932-ben elváltak. Villájában – amely ma a Bajor Gizi Színészmúzeum épülete – a második világháború alatt üldözötteket bújtatott, itt rejtegette első és harmadik férjét, Germán Tibor orvosprofesszort is. (Heti jelleggel törtek rájuk a Nyilasok, akiket Gizi mindig illedelmesen megkért, hogy a nyilaikat tegyék le az ajtó mellé – emlékszik vissza Eszter.)

Sok kitüntetést kapott. A háború előtt a Corvinkoszorút, 1948-ban pedig a legelső Kossuth-díjak egyikét, (A kommunista párt terminátorával, Ambrus Terézzel együtt) melyeket 1948. március 14-én adták át (az 1848-as forradalom centenáriumának apropójából) az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díj mellé az akkoriban igen tetemesnek mondható 20 ezer forint járt.

Az első alkalommal 110 kitüntetett között volt Bajor Gizi, Déry Tibor, Füst Milán, Kovács Margit, Somlay Artúr és Szent-Györgyi Albert. Posztumusz-díjat kapott többek között Bartók Béla, Derkovits Gyula és József Attila. 1951-ben a megzavarodott Germán Tibor attól félve, hogy feleségét súlyos betegségek (siketség és agydaganat) fenyegetik, megölte Bajor Gizit, majd magával is végzett. 2011-ben tévéfilm készült e tragikus eseményről Ármány és szerelem Anno 1951 címmel. Keresztfia, Vajda Miklós, több művében ír a művésznőről.

Kádár János és a megbundázott vadászat

Kádárról, mint magánemberről a puritán ember képe élt a köztudatban. Bár az ország vezetőjeként Kádár az állami vezetőknek járó jólétben élt, de valóban visszafogottabban, távol állt tőle a nagyvilági luxus hajszolása és élvezete. (Ezért is tér ki Anger Zsolt, Kádár Popó magazin iránti rajongására)

Kivételt a vadászat jelentett, amit annyira kedvelt, hogy még saját vadászegyletet is létrehozott Egyetértés néven, melybe rajta kívül csak a legközelebbi elvtársaknak volt lehetősége bekerülni. Ő maga döntötte el, kik lehetnek a vadásztársaság tagjai. (Még azt is Kádár döntötte el, hogy mire vadásszanak, ha kellet medvét hoztak a helyi cirkuszból, hogy legyen mire lőni)

Kádár János egymaga több mint negyven trófeával gazdagította a Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményét, számos érmes trófeát begyűjtött és egy világrekord dámlapátot is lőtt. Hatvanadik születésnapja előtt a gyulaji vadászok örömöt akartak szerezni neki egy világrekord dámbikával, ezért értesítették arról, hogy menjen oda vadászni. (Nem, ez az állat nem hordott magánál Valiumot mint az amelyikről Anger Zsolt számolt be) Dámbikában több mint húsz éven át ő vezette a világranglistát. A dám a legtöbb országban nem számít trófeás vadnak, külföldi vadászok így nem törtek az első titkár babérjára; Magyarországon a vadászok viszont sokáig nem mertek mással nagyobbat lövetni, és nem is akadt olyan vendég, aki vállalkozott volna erre.

A vadászatokat olykor politikai célokra is felhasználta; a maga is nagy vadász hírében álló Brezsnyev négy alkalommal is együtt vadászott Kádárral (Anger kitér arra is, hogy ezen vadászatok egyike volt a Gács Rezső nevű medve utáni hajsza), amikor Magyarországra látogatott, és ilyenkor ennek ürügyén politikai megbeszélésekre is sort kerítettek.

A több napos vadászatokat közös vacsorák, kártyázások, fröccsözések színesítették. A párt első emberének a száraz fehérbor volt a kedvence, amit mértékkel fogyasztott. Ultiztak és beszélgettek, Kádár János jelenlétében azonban tilos volt országos ügyeket szóbahozni. Kádár János a felszolgálók emlékei szerint nem mulasztotta el egyetlen rendezvény után sem, hogy kezet fogjon a személyzet tagjaival, és elköszönjön tőlük, és hasonlóképp viselkedett a hivatásos vadászokkal is.

Videók

Epizódok

Jókai Mór és Kinizsi Pál

A Tömény Történelem 2. évfolyamának első felelője Badár Sándor, akitől megtudhatjuk, hogy miért is kellett előrehozni az 1848. szeptember 19-ére szervezett forradalmat, és milyen szerepe volt mindebben Jókai Mór megtréfálásának.

De ez még nem minden, hiszen Papp Szabit, a Supernem zenekar frontembere is bizonyíthat: Mátyás király híres hadvezérének, Kinizsi Pálnak csodás világrajöttét és meseszerű karrierútját igyekszik elmesélni.

Tovább

Bajor Gizi és Kádár

Anger Zsolt tolmácsolásában hallhatjátok ill. láthatjátok, hogyan is sikerült félre a Kádár János által külön Brezsnyev elvtárs részére szervezett medvevadászat.
És azt tudtátok, hogy 1948. március 14-én a legelső Kossuth-díjazottak között volt Bajor Gizi színésznő is? Ráskó Esztertől megtudhatjátok hogyan jutott el idáig és milyen megpróbáltatás érte őt a díjátadón.

Tovább

Dobó és Dobos

Thuróczy Szabolcs történetéből kiderül, hogy milyen belső feszültség gyötörte a híres várkapitányt, Dobó Istvánt és hogyan használta fel ezt a törökök legyőzéséhez.
Biri Balázs pedig elmeséli nekünk hogyan segítette egy véletlen baleset Dobos C. Józsefet ahhoz, hogy a világhírű tortáját és vajkrémét.

Tovább

Samu, Kittenberger és Imre herceg

Samu viszontagságos élete, Kittenberger Kálmán különös hobbija és Szent Imre erényöve – történelmünk meghatározó alakjait vesszük górcső alá. A rendhagyó epizódban ezúttal kivételesen három híresség ragad poharat: Fluor Tomi, Felcser Máté és Kamarás Iván is az egekbe szökteti véralkoholszintjét, hogy mámorban írja újra nemzeti arcképcsarnokunk hőseiről alkotott tudásunkat. Az alkoholízű történeteket pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Árpa Attila, Iszak Eszter vagy a Barátok közt Tóbiásaként ismert Józan László.

Tovább

II. Rákoczi Ferenc és a Szent Korona

A magát halálba vívódó kuruc brigadéros és a Hitlert kicselező szépkorú koronaőrök – a magyar történelem kevésbé ismert, de sorsdöntő jelentőségű hőseinek állítunk emléket. Ezúttal Hajdu Steve és az Irie Maffia szókimondó MC-je, Busa Pista vállalta a nemes feladatot, hogy bőséges alkoholfogyasztás mellett meséljék el az udvarias labancok karjaiba futó Béri Balogh Ádám, és a Szent Korona védelmére kelő hetven esztendős lovagok történetét. A spicces históriákat pedig olyan színészek elevenítik meg korhű jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Kamarás Iván, Száraz Dénes, Bezerédi Zoltán vagy Gáspár Tibor.

Tovább

BEATRIX ÉS AZ ELSŐ CIGÁNYPRÍMÁS

Ezúttal Steiner Kristóf és a Magyarország, szereplek! felfedezettje, Szabó Balázs Máté humorista keresi a felespoharak mélyén a fine dining meghonosításának és Czinka Panna érvényesülésének igaz történetét. A pörköltszaft illatát is legyőző szerelem és a cigányzene ősanyjának legendáját pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Rezes Judit, Gryllus Dorka, Keresztes Tamás vagy Európa-bajnok birkózónk, Bárdosi Sándor.

Tovább

A hét vezér és Attila a hun

Cinthya Dictator és Linczényi Márkó áldozza fel józanságát a Tömény Történelem kedvéért. Míg előbbi Attila hun király legendáját színezi ki mámoros állapotban, az énekes-zenész a hét vezérről regél; a feles vodkáktól és rozéfröccsöktől más dimenzióba kerülve, egy párhuzamos civilizáció népének nyelvét beszélve.

Tovább

Károly Róbert és I. Béla

Dicső uralkodóink kevésbé fenséges oldalára derítünk fényt. Ganxsta Zolee Károly Róbert vezetői képességeit kérdőjelezi meg sajátosan szókimondó stílusában. Mesélőtársa, a Soerii&Poolek buliszakértője, Kovács Geri pedig I. Béla királyunk ingatag trónszékéről elmélkedik, nem kevés alkohol segítségével. A történésszé avanzsált zenészek kacifántos anekdotáit pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Csőre Gábor, Elek Ferenc vagy Járai Máté.

Tovább
Minden epizód

Galéria

AZ OLDALRA CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEK LÉPHETNEK BE.