Epizód 1

Jókai Mór és Kinizsi Pál

A Tömény Történelem 2. évfolyamának első felelője Badár Sándor, akitől megtudhatjuk, hogy miért is kellett előrehozni az 1848. szeptember 19-ére szervezett forradalmat, és milyen szerepe volt mindebben Jókai Mór megtréfálásának.

De ez még nem minden, hiszen Papp Szabit, a Supernem zenekar frontembere is bizonyíthat: Mátyás király híres hadvezérének, Kinizsi Pálnak csodás világrajöttét és meseszerű karrierútját igyekszik elmesélni.

A Tételek

Jókai Mór és a korán jött forradalom

A tervezett időpont március 19-e volt, azonban a bécsi forradalom hírére előbbre kellett hozni az eseményt. Sokan megpróbálják fejtegetni, mi is volt a Pilvax Kávéház titka, mi lehetett a forradalmi eszme megszületésének kiváltó oka. Ezt nem tudjuk, azt viszont igen, miért az a kávéház volt a központ: profánnak tűnik, de azért, mert ott a kávé mellé ingyen volt a reggeli. Akkor is, ahogy most is, az ifjúság, a fiatal értelmiség nem volt eleresztve anyagilag.

A Nemzeti Múzeum előtti gyülekezés után a Landerer-Heckenast (Badár Sándor fordításában: Heckenasses-Landerer vagy Langerer Sössössapa-Pappapapa) nyomdát foglalták el. A nyomda tulajdonosa, Landerer Lajos kérte a fiataloktól a cenzori pecsét bemutatását, hisz csak azzal lehetett bármit is kinyomtatni. A fiatalok ennek hiányában már éppen elhagyni készülték a nyomdát, amikor a tulajdonos megsúgta nekik, hogy miért nem foglalnak el egy nyomdagépet, amin aztán kedvükre nyomtathatnak. Így ellenállás nélkül nyomni kezdték a röpiratokat. (Badár olvasatában azért ehhez egy kis egy kis kenőpénzt meg persze a fedhetetlenség kedvéért egy állbavágást kért Petőfitől Landerer)

A nap leírásában megfigyelhetjük azt, hogy vannak benne lyukak: olyan időintervallumok, amikor nem történik semmi. Legalábbis nincs leírva, hogy mit csináltak dél és 14 óra között pedig. Igen, ez is egyszerű, sőt. Ebédeltek. Éhesen mégsem lehet forradalmat csinálni, nem?

Táncsics annyira várta a kiszabadítására igyekvő tömeget, hogy a megérkezésükkor békésen aludt (ezért Petőfiék a vállukon cipelték tovább). (Ahogy Badártól tudhajtuk: „Jobb ha alszik, addig sem beszél”)

via GIPHY

A Nemzeti Színházban Táncsics Mihály tartott volna beszédet a jelenlévőknek, azonban a fent említett nehézségek miatt késett az előadásról. Jókai eközben próbálta tartani a frontot (teljes egészében felolvasta A kőszívű ember fiait), várva a nagy „öreg” megérkezését. („Depressziós állapotba kerültek, és úgy voltak vele, hogy a  forradalom szempontjából mindeg.” – mondta Badár)

Közkívánatra a Bánk bánt adták elő, azonban a sokaság beözönlésére felbomlott az előadás, a zenekar a Rákóczi-indulót harsogta; a közönség a Marseillaise-t követelte; majd Egressy a Nemzeti dalt szavalta el; annak eskütartalmú szavait a nép utána dörögte. Vasvári, Irinyi, Petőfi hiába csillapították a tömeget a nézőtérről, az még zajosabbá vált. Ekkor Jókainak az a gondolata támadt, hogy felmegy a színpadra és onnan szól a néphez, és csakugyan felrohant Laborfalvi Róza mellé (aki Gertrudis szerepét játszotta és a saját kokárdáját tőzte Jókai mellére) és szónokolt. Jókai „térdig sárosan (egész nap esett az eső), karbonári köpönyegben, behorpadt cilindere mellett óriási veres tollal, oldalán jurátus karddal”, lépett a közönség elé.

Kinizsi Pál és a gyors előléptetések

Kinizsi Pál volt a török idők egyik nagy alakja, Mátyás király sikeres hadvezéreként soha életében egyetlen csatát sem veszített el. Ahogy Tatay Sándor 1955–ben megírt híres regényéből tudjuk, az ifjú molnárlegény, Kinizsi Pál egy százkilós malomkövet tálcaként használva kínálja meg egy pohár vízzel az arra vadászó Mátyás királyt. („Nem korsó! Pohár vizet!” – ahogy Papp Szabitól megtudhattuk, hogy Mátyás számára igen fontos a pohár: „Reméltem, hogy pohár vizet hozol!”)

A király 1468–as morvaországi hadjáratában már főtiszti rangban esik róla említés. Gyors előléptetésit ő is részben legendás testi erejének köszönhette. (Papp Szabi szerint teher lett számára a rengeteg díjazás: „Még egy villa.. Jajj.. Mit csináljak vele?!.”) A korszak szülötte, Heltai Gáspár – aki találkozott és beszélt olyanokkal, akik közelről ismerték Kinizsit – „Herkules termetű embernek” nevezte az ifjút. Ott volt Olmütz ostrománál és a lovagi tornákon is sorozatban győzelmeket aratva szerepelt. (erejét a péklapáttal való edzésnek köszönhette, legalábbis Szabi szerint)

Kinizsi az 1470–es évekre már Mátyás egyik kedvenc hadvezére lett. Egyik legendás haditette 1474-ben Boroszlónál esett meg, amikor Mátyás királyt és főerőit a nagy túlerőben lévő lengyel-cseh seregek körbezárták a boroszlói várban. A menekülés lehetetlennek tűnt, ám Kinizsi lovascsapatai mégis kikényszerítették az ostromlók visszavonulását. Mátyás hálája nem maradt el, Kinizsinek adományozta a nagyvázsonyi várat és kinevezte temesi ispánnak illetve a délvidéki csapatok főkapitányának. (Szabi szerint a kettejük között lévő barátságnak hangot is adtak a folyamatos -Te vagy a legjobb! – Nem, Te vagy a legjobb! felszólításokkal).

via GIPHY

Már koros ember volt, amikor Mátyás meghalt. Kinizsi azonban nem támogatta Mátyás törvénytelen fiát, Corvin Jánost, és a többi nemeshez hasonlóan uralkodásra alkalmatlannak tartotta. 1490 nyarán a csontmezei csatában megakadályozta, hogy Corvin János elrabolja az országból apja kincseit, majd minden befolyásával II. Ulászlót támogatta. (Papp Szabi szerint pedig a népszerűségét elviselni nem tudván, egyszercsak fogta magát, és eltűnt.)

Videók

Epizódok

Jókai Mór és Kinizsi Pál

A Tömény Történelem 2. évfolyamának első felelője Badár Sándor, akitől megtudhatjuk, hogy miért is kellett előrehozni az 1848. szeptember 19-ére szervezett forradalmat, és milyen szerepe volt mindebben Jókai Mór megtréfálásának.

De ez még nem minden, hiszen Papp Szabit, a Supernem zenekar frontembere is bizonyíthat: Mátyás király híres hadvezérének, Kinizsi Pálnak csodás világrajöttét és meseszerű karrierútját igyekszik elmesélni.

Tovább

Bajor Gizi és Kádár

Anger Zsolt tolmácsolásában hallhatjátok ill. láthatjátok, hogyan is sikerült félre a Kádár János által külön Brezsnyev elvtárs részére szervezett medvevadászat.
És azt tudtátok, hogy 1948. március 14-én a legelső Kossuth-díjazottak között volt Bajor Gizi színésznő is? Ráskó Esztertől megtudhatjátok hogyan jutott el idáig és milyen megpróbáltatás érte őt a díjátadón.

Tovább

Dobó és Dobos

Thuróczy Szabolcs történetéből kiderül, hogy milyen belső feszültség gyötörte a híres várkapitányt, Dobó Istvánt és hogyan használta fel ezt a törökök legyőzéséhez.
Biri Balázs pedig elmeséli nekünk hogyan segítette egy véletlen baleset Dobos C. Józsefet ahhoz, hogy a világhírű tortáját és vajkrémét.

Tovább

Samu, Kittenberger és Imre herceg

Samu viszontagságos élete, Kittenberger Kálmán különös hobbija és Szent Imre erényöve – történelmünk meghatározó alakjait vesszük górcső alá. A rendhagyó epizódban ezúttal kivételesen három híresség ragad poharat: Fluor Tomi, Felcser Máté és Kamarás Iván is az egekbe szökteti véralkoholszintjét, hogy mámorban írja újra nemzeti arcképcsarnokunk hőseiről alkotott tudásunkat. Az alkoholízű történeteket pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Árpa Attila, Iszak Eszter vagy a Barátok közt Tóbiásaként ismert Józan László.

Tovább

II. Rákoczi Ferenc és a Szent Korona

A magát halálba vívódó kuruc brigadéros és a Hitlert kicselező szépkorú koronaőrök – a magyar történelem kevésbé ismert, de sorsdöntő jelentőségű hőseinek állítunk emléket. Ezúttal Hajdu Steve és az Irie Maffia szókimondó MC-je, Busa Pista vállalta a nemes feladatot, hogy bőséges alkoholfogyasztás mellett meséljék el az udvarias labancok karjaiba futó Béri Balogh Ádám, és a Szent Korona védelmére kelő hetven esztendős lovagok történetét. A spicces históriákat pedig olyan színészek elevenítik meg korhű jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Kamarás Iván, Száraz Dénes, Bezerédi Zoltán vagy Gáspár Tibor.

Tovább

BEATRIX ÉS AZ ELSŐ CIGÁNYPRÍMÁS

Ezúttal Steiner Kristóf és a Magyarország, szereplek! felfedezettje, Szabó Balázs Máté humorista keresi a felespoharak mélyén a fine dining meghonosításának és Czinka Panna érvényesülésének igaz történetét. A pörköltszaft illatát is legyőző szerelem és a cigányzene ősanyjának legendáját pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Rezes Judit, Gryllus Dorka, Keresztes Tamás vagy Európa-bajnok birkózónk, Bárdosi Sándor.

Tovább

A hét vezér és Attila a hun

Cinthya Dictator és Linczényi Márkó áldozza fel józanságát a Tömény Történelem kedvéért. Míg előbbi Attila hun király legendáját színezi ki mámoros állapotban, az énekes-zenész a hét vezérről regél; a feles vodkáktól és rozéfröccsöktől más dimenzióba kerülve, egy párhuzamos civilizáció népének nyelvét beszélve.

Tovább

Károly Róbert és I. Béla

Dicső uralkodóink kevésbé fenséges oldalára derítünk fényt. Ganxsta Zolee Károly Róbert vezetői képességeit kérdőjelezi meg sajátosan szókimondó stílusában. Mesélőtársa, a Soerii&Poolek buliszakértője, Kovács Geri pedig I. Béla királyunk ingatag trónszékéről elmélkedik, nem kevés alkohol segítségével. A történésszé avanzsált zenészek kacifántos anekdotáit pedig olyan színészek elevenítik meg korhű díszletben és jelmezekben, a mesélők hangjára tátogva, mint Csőre Gábor, Elek Ferenc vagy Járai Máté.

Tovább
Minden epizód

Galéria

AZ OLDALRA CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEK LÉPHETNEK BE.